Bokor Balázs nagykövet, Los Angeles-i főkonzul ünnepi köszöntője

Tisztelt Honfitársaim!
Kedves Barátaim!

„A dicsőséges magyar forradalom egy hét alatt megteremtette azokat az erőviszonyokat, melyekben lehetségessé válik valóságos, szabad, magyar demokrácia megindulása. Az egypártrendszer feladásával a forradalommal magukat azonosító kommunisták is elfogadták azt az elvet, hogy a demokrácia egyetlen lehetséges formája a szabad, éspedig több párt közötti szabad választáson alapuló parlamentáris demokrácia.”  Írta Bibó István „Politikai és alkotmányjogi kibontakozás útja” címet viselő fogalmazványában.

A fenti 1956. október 30–31-i dátumozással ellátott sorok jól jelzik a forradalom okozta mélyreható változásokat.  Az október 23-át követő egy hét alatt összeomlott a sztálini monolit diktatúra, a Nagy Imre vezette kormány megkezdte a forradalom követeléseinek megvalósítását.  Budapest népe és az ország nagyobb és kisebb településeinek lakossága egyaránt megmozdult, tüntetésekre, népgyűlésekre, sztrájkokra került sor, nemzeti tanácsok és munkástanácsok alakultak.  A felkelők kiszabadították a politikai foglyokat, egyre több helyen alakultak meg független újságok és rádióállomások.

A forradalom és a szabadságharc hírére világszerte szimpátiatüntetésekre került sor, segélyszállítmányokat szerveztek és indítottak útra.  Nem pusztán a Szabad Világ tett hitet a magyar szabadság ügye mellett, hanem a Szovjet Blokk többi államainak lakossága is kifejezte szolidaritását.  Más települések mellett Temesvár, Kolozsvár, Bukarest és Vilnius tüntetői komoly áldozatot hoztak, hiszen legtöbbjük személyes szabadságát vesztette el e bátor tettel.

A Szovjetunió és a magyar karhatalmisták súlyos áldozatokat követelő fegyveres erőszakkal verték le a forradalmat, majd iszonyú megtorlást hajtottak végre.  A helyzet törvénytelenségére 1956. november 4-i nyilatkozatában Bibó István hívta fel a figyelmet: „A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen – kivéve azokat, melyek Budapest közellátását és közműveit érintenék.”

Bibó István nemcsak felhívásában, hanem későbbi életvitelében is ezt a passzív ellenállást hirdette, feddhetetlen erkölcsössége és tudományos teljesítménye által az ellenzéki értelmiség példaképévé vált.  1979-ben bekövetkezett halálát követően temetése a demokratikus ellenzék első nyílt fellépése volt, ahol Kenedi János és Illyés Gyula mondott beszédet.  Nem véletlen, hogy a demokratikus ellenzék nyolcvanas években történt megerősödése során Bibó István emléke és művei egyaránt komoly rendező erőt jelentettek.

A demokratikus ellenzék 1989-ben vér nélkül jutatta sikerre 1956 követeléseit, köztük az alkotmányos köztársaság iránti Bibó által is megfogalmazott igényt.  1989. október 23-án a fordulat következtében Magyarország független, demokratikus és jogállami berendezkedésű köztársasággá vált.  Az ország akkor elért eredményei egyszerre nyilvánulnak meg ma is az emberi és politikai jogok tiszteletben tartásában, valamint a kétség kívül sok áldozattal járó gazdasági átalakulás gyümölcseiben.

Miként az 1956-os forradalom és szabadságharc, úgy az 1989-es események is komoly nemzetközi hatásokkal jártak.  A vasfüggöny lebontása, majd a határ megnyitásának hatására kelet-német állampolgárok szabadon mehettek Nyugatra, vagyis értelmét vesztette a Berlini Fal, amely ezt követően nem sokára le is omlott.  A magyarországi reformok erjesztőleg hatottak Közép- és Kelet-Európa más államaiban bekövetkezett változásokra is, véget vetve végső soron a Hidegháborúnak.  1989 lett az az év, amely megváltoztatta Európa, majd az egész világ térképét.

Magyarország érdemeit elismerte a világ, hiszen hazánk napjainkra a világ legerősebb katonai szövetségének, a NATO-nak és a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő Európai Unió tagja.  Az idén Los Angeles-i Főkonzulátus konzuli kerületébe tartozó tizenkilenc állam közül tizennégy kormányzója, továbbá Los Angeles megye és város vezetősége köszöntötte Magyarországot a vasfüggöny lebontásának huszadik évfordulója alkalmából.

Emlékezzünk a hősökre és az áldozatokra, hiszen nélkülük 1956 forradalmának követelései nem valósultak volna meg 1989-ben!  E gondolatok jegyében kívánok Önöknek emelkedett ünnepet.

Üdvözlettel:
Los Angeles, 2009. októbere

Bokor Balázs s.k.
nagykövet
Los Angeles-i főkonzul