Helyi idő:
Budapest:
Los Angeles:
New York:
Keresés a Hírlapban
Olvasóink figyelmébe
Slideshow image
 
hun usaKözélet
2009.07.20


Múltban a jövő
Az Ontarioi Független Magyar Református Egyház 50. évfordulója

Ontarioi Egyház
Ontariói Egyház
Katona Erika a Duna TV stratégiai
igazgatója átadja a Duna TV
ajándékát
Ontariói Egyház
Őrhalmi Gréti átveszi a gyülekezet
elismerő ajándékát

Hosszú hetek lelkes készülődése és nagy várakozás előzte meg az Ontarioi Független Magyar Református Egyház 50. évfordulói ünnepségét 2009. június 27-én szombaton. A gyülekezet tagjai közös összefogással, társadalmi munkában igyekeztek szebbé tenni a templom és az egyház területét az ünnepséget megelőző hetekben, szorgos kezek festettek, takarítottak, virágot ültettek, hogy méltóképpen fogadhassák a közelből és távolról érkező vendégeket. Az ontarioi gyülekezet megalakulása óta fontos meghatározója a Los Angelesi magyar közösségi életnek, aktívan részt vállalva annak minden megmozdulásában.  A hálaadó alkalmat valóban megtisztelte jelenlétével sok kedves vendég Colorado, Arizona államokból, Kanadából, a Felvidékről, Délvidékről, és még Ausztráliából is. Több egyháztagunk pedig magyarországi vendéget is hozott magával. Megtiszteltetésnek vettük, hogy egyházunk meghívását elfogadta a magyarországi Duna Televízió is és 5 fős forgatócsoporttal vettek részt a rendkívüli eseményen, arról felvételt készítve és később a Duna Televízió csatornáin sugározva a programot.  

Az alkalomra hozzáértéssel szerkesztett színes évfordulói emlékfüzet jelent meg, a borító és hátoldalán a két templommal, a szép virágos parkkal és kopjafákkal, utalva arra, hogy milyen sokat jelent a múlt és az emlékek ápolása, tisztelete és szeretete. Az emlékfüzetben ugyancsak megsárgúlt korabeli és közelmúltban készült színes képek számoltak be az 50 éves gyülekezet változatos életéről, szolgálatáról, egy kis szeletét bemutatva az itt folyó áldozatos munkának.

Június 27-én délelőtt a templomot teljesen megtöltötte az ünneplő gyülekezet. Először a magyar és amerikai zászlókkal és azokkal tisztelgő magyar huszárok vonultak be a művészi faragású úrasztalához, majd ott a gyülekezet fiataljai helyezték el az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott Károli Gáspár fordításában megjelent Biblia hasonmás kiadását. A lelkipásztorok bevonulása után felcsendült az ősi 90. zsoltár, a legrégibb és legfenségesebb imádság, amely méltán lett a világon szétszóródott magyar reformátusság ünnepi himnuszává Szenczi-Molnár Albert szövegével: „Te benned bíztunk, eleitől fogva, Uram...”. A templomunkban az elmúlt ötven év alatt sokszor énekelt zsoltár mintha a Szentírás szíveként lüktetett volna, arról szólva, hogy a történelem és az üdvtörténet Isten megtartó kegyelméről és szeretetéről beszél, amely élő forrásként táplálta gyülekezetünket is nemzedékről nemzedékre az elmúlt öt évtizedben. 

Ft.Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke, az Ontarioi Független Magyar Református Egyház lelkipásztora ünnepi prédikációjában kiemelte, adjunk hálát, mert az elmúlt 50 évben és azon túl is megtapasztaltuk Isten megtartó kegyelmének gazdagságát a diaszpórában élő magyar egyházak és közösségek életében. Van jövő, de csak akkor, ha Istenre bízzuk továbbra is magunkat. Az ünnepi istentiszteleten 7 lelkipásztor szolgált, Nt.Nagy Bálint, az Amerikai Magyar Református Egyház Nyugati Egyházmegye esperese, a Hollywoodi Magyar Református Egyház lelkipásztora, Nt.Novák József, az Alhambrai Magyar Baptista Gyülekezet lelkipásztora, Vadász János, a Los Angelesi Bibliai Gyülekezet lelkipásztora, Nt.Dr.Szabó Ildikó lelkipásztor, Nt.Dr.Kis Boáz és Nt.Nagy Lenke a Csákvári Református Egyház lelkipásztorai.  

Régebben könyv jelent meg az Amerikában szolgáló magyar református egyházak életéről „A kitántorgott egyház”  címmel. A könyv akkor még csak Amerikában a keleti parton szerveződött magyar református egyházak életéről szól, mivel a nyugati parton akkor még nem szerveződtek meg erősen az itteni gyülekezetek. Szabó Sándor püspök egyszer a könyvre és annak befejező gondolataira utalva Isten megállíthatatlan munkájáról szólt így: „folytatása következik”. No, nem a könyv folytatódott, hanem a szervező munka és szolgálat, amelynek nyomán a Csendes Óceán partján is új gyülekezetek alakultak, köztük az ontarioi is.
Ma már nem mondjuk magunkat emigrációs egyházaknak és szervezeteknek. Diaszpórában élő etnikai közösségek vagyunk, de csak fizikailag elszakadva a hazától, mert ismert mindnyájunk számára szétszóratásunk története. Etnikai identitásunk tudatában egyházakba, klubokba, szervezetekbe tömörülve éljük életünket, ezzel a befogadó országban megszerveztük térbeli önkifejeződésünket, amit igyekszünk a nemzeti térség kibővítésében is megmutatni, újabb közösségeket szervezni. A szülőföld mítosza ott él szívünkben, az emlékek elevenek, a gyökerek még nem szakadtak el, sőt az idegenség érzése is megragad az új országban, ahol a valamikori hazatérés vágya mindig ott rejtőzik a szívben, ezért a szülőföld további támogatása aktív cselekvésre ösztönöz.

1959-ben magyarok lelkes csoportja alakítja meg az Ontarioi Független Magyar Református Egyházat. A 2. világháború után érkezettek egy kis csoportja, és többségében az 1956-os Magyar Szabadságharc után menekültek ezek a hívő, hazájukat szerető emberek, akik áldozatot hoznak azért, hogy egy kis Magyarország tagjai legyenek távol a hazától. A lelkes hívek 1959. június 28-án magyar református egyházat alapítanak Nt.Négyessy Bertalan lelkipásztor vezetésével. Minden tudományos megfogalmazást kerülve, elmondhatjuk, hogy 1959-ben a kaliforniai Ontario-ban egy idegen országba érkezett magyar csoport a nemzet új történelmi fejezetét kezdte el megélni: és ehhez az új történelemhez meg kellett teremtenie magának a teret az új hazában, amely ilyen vagy olyan módon emlékeztette őket az elszármazási helyükre. Területet vásárolnak, - templomot építenek átalakítva egy lakóépületet, - közösségi házat építenek – Zágonyi terem, - a fennmaradáshoz megteremtik az anyagi hátteret, megépítve a lakótelep apartmentjeit.

A diaszpóra, metaforikusan fogalmazva, elsősorban egy érzés, egy tudat: egy nép kiszakadt darabjának önmagáról való utópiája. Egy fizikai, vagy földrajzi hely, vagy helyek mint Ontario is, amelyeken keresztül a diaszpóra kollektív emlékezete leginkább kifejeződik, a vallási ceremóniákon vagy nemzeti ünnepekkor, megemlékezési évfordulók által, ugyanakkor a kulturális tevékenységek helyei is, (nyelvoktatás, népzene- és néptáncoktatás), amelyek nélkülözhetetlen feltételei az identitás megőrzésének.

Hálaadó istentiszteletünket és emlékezésünket gazdagította művészeink alkalomhoz illő színvonalas előadása az ünnepi műsorban. Bethoven: Isten dicsősége c. művét  Laslo Iby ének-művésznő adta elő, majd az  „Our Father ..” c. művet Ferrrari Rika énekesnő előadásában hallottuk, mindkét számot Neszlényi Judit zongoraművésznő kísérte zongorán. Ezt követően  Székely Ágnes hegedűművésznő, J.S.Bach: Siciliano g-moll szóló szonátáját játszotta alkalomhoz illő színvonalas előadásában, majd a Magyarországról jelen lévő fiatal zongoraművész és nagy tehetség Lebhardt Dániel, Rachmanyinov: Esz-moll Etüd,  B-dúr Prelűd zongoraműve hangzott el a művész-csillag virtuóz és felejthetetlen előadásában. 

Egyházunk fiataljai Novák Adrika, Patkós Brian, Smit-Karakó Leon, Karakó Noémi, Elekes Renáta, Weber Timea, Elekes Levente pedig az alkalomhoz illő szavalatokkal erősítették meg, hogy Isten kegyelme tovább árad az új generáció szívébe is.

Az ontarioi egyház rövid történetét magyarul v.Hefty Frigyes presbiter, angolul pedig Dobos Roland ismertette a gyülekezettel. Szabó Sándor püspök felolvasta a főgondnokoknak a nevét,  akik az elmúlt 50 évben szolgáltak egyházunknál, majd csendes fejhajtással emlékeztünk azokra, akik már nincsenek közöttünk. Ezt követően Szabó Zsóka főtiszteletű asszony Reményik Sándor: Kövek zsoltára című versét szavalta el. 

A jelenlévő lelkipásztorok köszöntései után a Magyar Köztársaság Los Angelesi Főkonzulátusa nevében Dr.Kaleta Gábor konzul Bokor Balázs nagykövet-főkonzul köszöntését és egy elismerő oklevelet adott át a gyülekezetnek. A San Fernandó Völgyi Magyar Református Egyház nevében a betegsége miatt távol lévő lelkipásztort a gyülekezet presbitere képviselte és adta át a gyülekezet jókívánságait. Ugyanígy adta át a gyülekezet presbitere a Los Angelesi Első Magyar Református Egyház távollévő lelkipásztora és a gyülekezet köszöntését. A néhány évvel ezelőtt alakult Denveri Magyar Református Egyház főgondnoka Apay Ilona a coloradói magyarok és a gyülekezet áldáskívánását tolmácsolta. A San Diego-i Magyar Ház elnökének levelét a szervezet alelnöke olvasta fel, majd Neszlényi Judit zongoraművésznő méltatta a gyülekezet áldozatosságát, amit Előd László köszöntése követett az Arany János Kultúrkör nevében. Pál Sándor a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálata Kuratóriumának az elnöke nemcsak mint vezető, hanem a lelkipásztor gimnáziumi osztálytársa is kifejezte jókívánságait, aki feleségével, - ugyancsak volt osztálytárs – és Judit lányukkal vettek részt az ünnepségen. A Duna Televízió és jelenlévő munkatársai - Katona Erika stratégiai igazgató, Szabó Ágnes főszerkesztő, Szebeni István szerkesztő-műsorvezető és Wonke Rezső rendező operatőr - nevében Cselényi László elnök köszöntötte gyülekezetünket a jeles évfordulón, kifejezve azt a reményét, hogy a „Nemzet Televíziója” a tengeren túl is betölti küldetését a magyarság számára. Katona Erika stratégiai igazgató köszöntése után kedves ajándékokat adott át a lelkipásztornak és feleségének: az évforduló alkalmával a felállítandó kopjafára egy réztáblára vésett felírást: „Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság”, majd két értékes erdélyi kalotaszegi írásos mintás úrasztali és szószékterítőt adományozott egyházunknak. A köszöntések sorát Fornwald László zongoraművész orgonista saját szerzeményével az „Ontarioi Himnusz”-szal zárta, aki erre az alkalomra készítette művét.

Szabó Sándor püspök emlékplaketteket adott át Péter Ilona főgondnoknak, v.Hefty Frigyesnek és Magdának, valamint Őrhalmi Grétinek, megköszönve mindnyájuknak az egyházunkért hozott áldozatvállalásukat és segítségüket.

Az istentisztelet a lelkipásztor köszönő szavaival és a Kaliforniai Első Huszárregiment zászlós kivonulásával ért véget, akik a templom melletti parkban a Csapó Béla által készített kopjafánál tisztelegtek a zászlókkal. A lelkipásztor bevezetője és Nt. Nagy Lenke imádsága után Ft.Szabó Sándor püspök és Négyessy Garbo Éva az alapító lelkipásztor leánya leplezte le az 50. évfordulóra állított kopjafát és helyezték el a virágkoszorút azokra emlékezve, akik hittel, hűséggel és áldozatossággal építették egyházunkat.

A délutáni program a Zágonyi teremben folytatódott ebéddel, de az udvaron felállított sátor alatt is, mert arra is szükség volt, a hely kevésnek bizonyult a teremben. Az alakalomhoz illően elegáns asztalterítés, de a terem arany színű dekorációja is arról beszélt, hogy egyházunk az arany évfordulóját ünnepli Isten kegyelméből. A szórakoztató zenét Fornwald László zongoraművész és Horváth Imre hegedűs szolgáltatták, majd Eisler Annamária „Masi”-t hallgatta nagyszámú közönségünk, akik hatalmas tapssal köszönték meg a nagyszerű zenét és előadást.
A későbbi műsorban Sándor László operaénekes, Székely Ágnes hegedűművész, Maxim András zongoraművész, a Kővirág énekegyüttes Gilbert Szilvia és Ordasi Magdi részvételével és később a Kárpátok Néptáncegyüttes szép magyar táncaival lenyűgözte közönségünket. Sokan már úgy gondolták, hogy vége a műsornak, amikor bejelentették az Első Kaliforniai Huszár Regiment lovasbemutatóját a kertben. Hűséges közönségünk erre is kíváncsi volt, akik bizonyára nem csalódtak. A katonás hagyományokat ápoló huszárok bemutatóján láthattunk vágtázó, kardozó huszárokat, csendes lépésben menetelő lovakat, amiről érzékelni lehetett a lovas és ló teljes összhangját. De közelről is meg lehetett csodálni a lovakat, amelyik egyikére még a püspök is felült és lovagolt.   
Egyházunk évfordulói eseménye bizonyára emlékezetes marad mindazoknak, akik együtt töltötték velünk azt a szép június végi meleg, ontarioi délutánt. Sokakban talán kérdések merülnek fel, hogyan lehetett ezt a nagy eseményt megszervezni? Ahogyan eddig is így volt az elmúlt 50 évben, testvéri összefogással és egyetértéssel, sok áldozatvállalással.

Az 50. évfordulói emlékünnepre többen védnökséget vállaltak, amely adományok által tudtuk fedezni az esemény kiadásait. Fővédnök: N.N. $5,500.- N.N. $5,000.- Péter Ilona $2,000.- Bondor Vilmos $2,000.- Laslo Iren $1,000.- Tóth Katica $500.- San Diegoi Magyar Ház $500.- Péter Judit $500.- Szabó Sándor és Zsóka $500.- Védnök: Russell Joe és Szilvia $350.- Grace Hungarian Reformed Church $300.- Nemes István $300.- Holló Imre $300.- Tóth Miklós és Judit $300.- Friedman Andrew $300.- Horváth Imre $300.- Negyessy Garbo Éva $300.- Faragó György $300.- Pártoló: Keszey Albert $250.- Weber Herbert és Emilia $200.- Szoboszlai Sándor $150.- Reed William és Éva $150.- Apay Ilona $150.- Dr.Dániel Ernő $150.- Támogató: First Hungarian Reformed Church of Los Angeles $100.- Szász Csaba és Irén $100.- Moisi Rózsa $100.- Laslo Iby $100.- Maxim András és Judit $100.- Forgó Orsolya $100.- Tószegi Katalin $100.- Free Magyar Reformed church Perth Amboy,NJ $100.- Hungarian Reformed Church of Washington,D.C. $100.- Ft.Demeter Andor és Erzsébet $50.- Úry Ferenc és Sally $50.- Jankovics Mária $50.- Masi $50.- Rácz Károly és Elizabeth $20.- Köszönjük mindazoknak, akik bármilyen formában segítettek ezt a szép eseményt emlékezetessé tenni.

Továbbra is hívunk mindenkit egyházunkhoz, támogassuk magyar közösségünket, mert csak akkor van jövője bármelyik egyháznak, csoportnak, ha tudjuk, hogy miért vagyunk ott, ha a múltból erőt merítve, a régiek példájából tanulva építjük tovább a saját holnapunkat.

Istené legyen a dicsőség! Soli Deo Gloria!

Ft.Szabó Sándor,
az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke,
az Ontarioi Független Magyar Református Egyház lelkipásztora

Csárdás étterem
AMHir© 2007-2009